EN1822 besorolás - miért fontos

A Covid-19 megjelenése és a fertőzés lakossági terjedésének minimalizálására irányuló globális erőfeszítések óta újból előtérbe került annak meghatározása, hogy milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni a légúti vírusok - köztük a Covid-19 - levegő útján történő terjedésének kockázatát a szoros érintkezésben lévő beltéri környezetekben.

Bizonyított, hogy a nagy hatékonyságú részecskeszűrők (HEPA-szűrők) hatékony kiegészítő intézkedésként szolgálhatnak a Covid-19 részecskék beltéri levegőből való eltávolítására. Fontos azonban különbséget tenni a piacon kapható különböző légszűrő rendszerek között, és meghatározni, hogy melyek elég hatékonyak a Covid-19-hez hasonló kis vírusrészecskék eltávolításának biztosításához.

Annak meghatározásához, hogy mely légtisztító rendszerek használnak megfelelő szűrőket, amelyek képesek biztosítani a levegőben terjedő vírusok és baktériumok szűrését, elengedhetetlen az 1822-es európai szabvány (EN1822) szerinti besorolás. Ez egy vizsgálati szabványt biztosít a részecskeszűrők különböző hatékonysági osztályokba történő besorolásához.

Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az EN1822 besorolásról és annak fontosságáról, amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen légszűrő rendszereket használjunk a Covid-19 átvitel kockázatának csökkentésére szolgáló intézkedésként.

Mi az EN1822 besorolás?

Az 1822-es európai szabvány szerinti osztályozást az 1990-es évek végén dolgozták ki, és forradalminak tekinthető, mivel lehetővé teszi egy rendszer abszolút minimális hatékonyságának meghatározását a részecskék tekintetében, függetlenül a mérettől, beleértve a levegőből eltávolítható részecskék százalékos arányát is. Ez biztosítja a szükséges részletes információkat annak meghatározásához, hogy egy adott légszűrőrendszer szűrője mennyire képes megvédeni a fertőzés levegő útján történő terjedésétől, és így segít kiválasztani, hogy melyik légszűrőrendszert érdemes hatékony fertőzésmegelőző intézkedésként használni.

Ezt követően 2000-ben lépett hatályba az "EN1822 vizsgálati protokoll", más néven az MPPS (Most Penetrating Particle Size) teszt, amely a világ legszigorúbb és legmegbízhatóbb szabványává vált a légszűrő hatékonyságának értékelésére.

Az EN1822 szerinti besorolás két részből áll, amely a következőket foglalja magában:

1. rész: Határozza meg, hogy melyik részecskeméret hatol át a leggyorsabban a HEPA-szűrőn;

2. rész: A tesztelés a HEPA szűrő kizárólag az 1. részben meghatározott részecskeméret alapján a hatékonyság meghatározása különböző légsebességeknél, a különböző ventilátorfordulatszámoknál a gyakorlati működési feltételeket szimulálva, mivel a hatékonyság a levegő átáramlási sebességétől függ.

A szűrőközegek ilyen módon történő tesztelésével a hatékonyságra vonatkozó információk az abszolút legrosszabb forgatókönyvre vonatkozóan is rendelkezésre állnak - amikor a szűrőt a legnehezebb méretű és sebességű részecskék felfogására tesztelik -, szemben a régebbi tesztekkel, amelyek csak azt határozzák meg, hogy egy szűrő képes-e felfogni a 0,3 μm-es vagy annál nagyobb részecskéket, amelyek a légszennyezésnek csak egy töredékét teszik ki.

Az EN1822 besorolás alapján végzett vizsgálatok alapvetően lényegesen alaposabb módszer a hatékonyság meghatározására, mint a korábban alkalmazott egyéb vizsgálatok, és a gyártók által a légtisztítókban használt szűrők hatékonyságának bizonyítására használt arany standard besorolásnak kellene lennie. Ez biztosítaná a szükséges biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a rendszerek olyan szűrőközeget használnak, amely alkalmas nemcsak a Covid-19 átvitelének, hanem a vírusok, baktériumok és egyéb, 0,3 μm-nél kisebb méretű ultrafinom részecskék széles spektrumának leküzdésére is.

Hogyan vizsgálták a szűrőket az EN1822 szabvány előtt?

Az EN1822 szabványt megelőzően a légszűrő rendszerek hatékonyságát hagyományosan a 0,3 mikron (μm) méretű részecskék felfogására vonatkozó teljesítményük alapján értékelték a DOP (Dispersed Oil Particulate) teszt segítségével. Ezt a tesztet először az 1950-es években fejlesztették ki, amikor a 0,3 μm-nél kisebb részecskék pontos mérése még sokkal nehezebb volt.

Bár a DOP-teszt némi információt nyújt a légszűrő rendszerek teljesítményéről a 0,3 μm-es vagy annál nagyobb részecskék eltávolításában, nem tudja meghatározni a légszűrő rendszer hatékonyságát a kisebb részecskék, például a SARS-COV-2 koronavírus eltávolításában, amelynek átmérője 0,25 és 1,0 μm között van. Nem használható annak meghatározására sem, hogy egy légtisztító szűrője képes-e kiszűrni más, 0,3 μm-nél kisebb légúti vírusokat és baktériumokat.1

Mivel a piacon lévő HEPA légtisztítók többsége ma már azt állítja, hogy 99,97 % hatékonyan távolítja el a 0,3 μm-es részecskéket, a gyártóknak feltétlenül tisztázniuk kell, hogy a légszűrő rendszerek szűrője képes-e a kisebb vírusok és baktériumok eltávolítására is, amelyek közül sok sokkal károsabb a közegészségre.

A jelenlegi világjárvány összefüggésében már nem elegendő a DOP-tesztet használni egy szűrőközeg légszűrő hatékonyságának bizonyítására.

Hogyan tesztelték az IQAir HyperHEPA szűrőt?

Az IQAir HyperHEPA szűrő ("IQAir szűrő") egy olyan légtisztítóban, mint az IQAir Cleanroom H13, az EN1822 szabvány szerinti szigorú osztályozási teszteken esett át, és nem csak megfelel a HEPA szűrőkre vonatkozó szabványnak - amelyet ≥ 99,97 % hatásfokként határoznak meg a 0,3 μm méretű részecskék esetében -, hanem még meg is haladja ezt a szabványt.

A tesztjelentések azt mutatják, hogy az IQAir szűrő a legrosszabb esetben is hatékonyan felfogja a 0,14 μm-es részecskéket két különböző légáramlási sebességnél: 99,95 % 240 m3/h (141 köbláb/perc) légáramlási sebességnél és több mint 99,5 % 560 m3/h (330 köbláb/perc) légáramlási sebességnél.

Az IQAir szűrő bizonyítottan még a nanoméretű részecskéket is legalább 99,95 % hatékonysággal fogja fel az 1. és 4. ventilátorsebességen, és 99,5 % hatékonysággal a maximális ventilátorsebességen.

Következtetés

Mivel a világ országai továbbra is küzdenek a Covid-19 terjedése ellen, és megfelelő intézkedéseket tesznek a további fertőzések kockázatának csökkentése érdekében, létfontosságú, hogy a légszűrő rendszerek gyártói tisztázzák, hogy rendszereik milyen mértékben képesek eltávolítani a SARS-COV-2 koronavírushoz hasonló apró részecskéket a beltéri levegőből.

Az EN1822 besorolás túlmutat a mára elavult DOP teszt eredményein, és biztosítja a szükséges egyértelműséget. Az EN1822 besorolást a levegőszűrő rendszerekben használt szűrők hatékonyságának meghatározására szolgáló aranyszabványnak kell tekinteni.